Mélyszegénységben élők életminőségének javítása, mesterséges intelligencia és innovatív technológiák segítségével
A kihívás
Hogyan tudnánk feltörekvő technológiai újításokkal mélyszegénységben élők életminőségén javítani? Nem kisebb kihívással hirdettük meg nemzetközi hackathonunkat, melyet az European Health Management Association (EHMA)-val együttműködésben szerveztünk. A küldetéshez Európa-szerte csatlakoztak csapatok, azzal a céllal, hogy olyan megoldásokat hozzanak a problémára, ami valós változásokat indíthat el világszerte.
A folyamat
Egy nemzetiségileg és szakmailag is igazán diverz résztvevői gárda - egyetemista diákok, orvosok és egészségügyben dolgozók - gyűlt össze, hogy a társadalmi probléma megoldásán dolgozzon, melynek különösen nagy szerepe volt abban, hogy a létrehozott megoldások valóban ember-központúak legyenek.
Az edUcate felelősségi körébe tartozott a hackathon teljes körű megszervezése, tartalmi és operatív szempontból egyaránt, három egymást követő évben.
Egy hackathon esetén kiemelten fontos, hogy a kihívás scope-ja és annak kommunikációja egyértelmű legyen. Ezért az eseményt megelőzően, a kihívás minél alaposabb megértése érdekében, kutatást végeztünk megfelelő érintettek körében, illetve a közös gondolkodásmód és módszertani alapozásképp felkészítő Design Thinking tréninget tartottunk a több mint 100 résztvevő számára.
Kutatásunk alatt az alábbi két fontos észrevételt tettük, melyek a későbbiekben, a hackathon-on születő megoldások design kritériumaként szolgáltak:
1) Az alapvető egészségügyi ellátás és állapotfelmérés – mint például vérnyomás-, súly- és vércukorszint mérése – nagyobb értéket képvisel a mélyszegénységben élők számára, a szélesebb körű alkalmazhatóság, igény és alacsonyabb költségek miatt, mint nagy beruházásokból vásárolt technológiai berendezések - mint például MRI eszközök - telepítése.
2) Minden új megoldás tervezése esetén szem előtt kell tartani a következő alapvető kritériumokat: könnyű hozzáférhetőség és intuitív alkalmazhatóság, hiszen a térséget jellemző folyamatos orvoshiány miatt gyakori eset, hogy maguk az átlagemberek kényszerülnek az eszközök használatára.
Egy-hetes hackathon-okat három egymást követő évben, több mint 100 résztvevővel szerveztünk. Az edUcate a kutatási, ötletelési, és prototipizálási folyamat egészén át támogatta a résztvevő, cross-funkcionális csapatok munkáját.
A hackathon-ok során változatos megoldások születtek: többek között videók, fizikai termékek és szolgáltatások hirdetésére alkalmas szóróanyagok.
Az elkészült prototípusokat első körben egészségügyi dolgozókon tesztelték. A tesztelések tanulságait pedig még a tervezett bevezetést megelőzően beépítették a termék-koncepiókba.
Hatás
A hackathon-ok során születő megoldások fókuszában minden esetben az elérhető társadalmi hatás állt. A felhasználók igényeinek, mindennapi rutinjának figyelembe vétele különösen fontos értékteremtő hatással bírt: hiszen hiába fantasztikus egy termék, ha azt a beteg sosem használja – akár tudás, akár hozzáférés hiányában - értékét veszti.
Első ránézésre például furcsának tűnhet egy vérnyomásmérő a kocsmában vagy a templomban, azonban a felhasználók mindennapjainak megfigyelése során egyértelművé vált, hogy ezek a helyek mint szociális gócpontok működnek, ezáltal nagyobb esély van egy itt elhelyezett termék használatára. Ez a felismerés kulcsfontosságú volt értékteremtő termékek létrehozása érdekében.
A hackathon fő célját elérte: az események során fejlesztett innovációk valóban pozitív hatással voltak a mélyszegénységben élők életminőségére. Emellett a program másodlagos hatása sem elhanyagolható: a résztvevők szakterületeken átívelő, nemzetközi kapcsolatokat építettek, és olyan design szemléletű praktikus problémamegoldó készségekkel vértezték fel magukat, melyeket jövőbeli (társadalmi) projektjeik során alkalmazni tudnak.