A LogMeIn-ben tartottuk meg a 3. Magyar Scrum Master meetupot, ahol nagyjából 50-en beszélgettünk arról, hogyan viszonyuljunk a konfliktusokhoz egy agilis szervezetben, milyen szintjei vannak, illetve arról, hogy mi a hasonlóság a húsleves és a konfliktusok között.
Miért navigáljuk ahelyett, hogy menedzselnénk?
Az agilis működés egyik ereje a csapatok felhatalmazottságában rejlik. A csapat maga dönt arról, hogy egy feladat elvégzése várhatóan mekkora munka lesz, mikorra tudnak elkészülni vele, hogyan fogják megoldani a feladatot, hogyan győződnek meg arról, hogy jól és megfelelő minőségben oldották meg. Tudjuk, ez a szabadság jobb megoldásokhoz vezet és motivált egyéneket és csapatot tud akár hosszú ideig fenntartani.
Ahogy a csapat működését nem kívülről irányítjuk, hanem a csapat magát menedzseli, ugyanúgy kell megadni és meghagyni a lehetőségét, hogy a csapat a kialakult konfliktusokkal is maga kezdjen valamit. Ha ezeket valami külső erő kezeli, menedzseli, megoldja, akkor ezzel a csapat önszerveződése gyengül. A konfliktus navigálás annak az eszköztárnak az átadását, megtanítását és facilitatív használatát jelenti, amivel az agilis csapat a konfliktusait maga kezeli.
A konfliktusok különböző szintjei az egészségestől az ártalmasig
Egy agilis csapatban természetes a konfliktus. Összeszólalások, csipkelődések, intenzív véleménycsere, vita és még ezer másik formája töltheti ki a csapatok mindennapjait. Ezek sokszínűsége viszont azt is magával vonja, hogy különbséget teszünk építő és destruktív konfliktusok között. Akárcsak egy húslevest folyamatosan alacsony lángon kell tartani, egy csapatot is folyamatosan az “építő egyet nem értés” szintjén kell tartanunk ahhoz, hogy magas teljesítményt érjenek el. Emiatt fontos, hogy az agilis coach / scrum master szíve együtt dobogjon a csapattal, éber figyelemmel kísérje ezeket a szituációkat és tudatossággal döntsön mikor kell közbeavatkozni és hogyan tegye azt.
Navigációs eszközök
A meetup során a résztvevők kipróbálhattak három különböző eszközt, amivel a konfliktusokat navigálhatják.
Line Dance: egy földön elhelyezett vonal mentén helyezkednek el az emberek, ahol a vonal 2 vége a felvetett kérdésről alkotott vélemény két pólusa. (Pl. Mennyire tartod hasznosnak a mostani meetupot? Ez volt életem eddigi legjobb meetup-ja <---> Nagyobb értékkel bírt volna, ha bárhol máshol töltöm ezt a 1,5 órát). A felsorakozás során az emberek módosíthatják pozíciójukat a többiek által elmondott vélemények alapján.
Constellation: A földre helyezünk egy labdát/tárgyat, amit a csapat körbe áll, mint egy origót. Ez a tárgy egy adott felvetést/állítást képvisel. (pl. Szerintem a standup a legjobb dolog a Scrum-ban) Aki egyetért vele, közelebb áll a labdához, aki kevésbé ért egyet vele, távolabb helyezkedik el tőle (akár ki is mehet a szobából).
Explain & Explore: A csapat felírja egy post-it-re a válaszukat egy feltett kérdésre (pl. Mi a véleményed a koránkelésről?) Egy ideig keringenek egymás körül, majd jelzésre párokat alkotnak, és elmondják a másiknak, amit leírtak. Második körben ismét járkálnak körbe-körbe, majd jelzésre párokat alkotnak, és kicserélik a cetliket. A harmadik körben ugyancsak jelzésig járnak körbe, majd az újonnan megtalált párjukat megpróbálják meggyőzni a korábban már kicserélt post-it-en leírtakról.
A fent említett módszerek alapvetően segítenek vizualizálni a csoporton belüli vélemény eloszlását, illetve lehetőséget ad más vélemények megismerésére és a velük való azonosulásra.
A találkozó révén a résztvevők bepillantást nyerhettek a konfliktusok világába és a végén kezükben olyan eszközökkel távozhattak, amelyekkel sikeresen navigálhatják a csapatokban felmerülő konfliktusokat.
Mindenkit várunk a következő alkalomra!
További információ: Lyssa Adkins - Coaching Agile Teams